A mai nap a pihenésé volt, nem rohantunk sehova.
Reggeli után lementünk a tengerpartra sétálgatni. Cudar idő volt. Hideg szél fújt, amellett, hogy a napnak azért volt ereje. Ma megtanultuk, hogy ha májusban a Csendes-óceán partjára megy valaki, két dolgot ne felejtsen otthon: nagykabátot, és kötött sapkát. Nálunk egyik sem volt. Fürdőzésre nem igazán alkalmas ez a part, inkább a szörfösöknek kedvez. Azért lábat áztatni lehet benne, bokáig mi is belegázoltunk a vízbe. Amikor már nagyon fáztunk, útvonalat módosítottunk, és a puha, forró homokos parton próbáltunk felmelegedni.

Ebéd után úgy döntöttünk, egy kicsit kocsikázunk az 1-es úton. Északra, Sa
n Francisco felé indultunk, és egy olyan 100 km-t mehettünk az úton. Útközben megálltunk tankolni és meglepetésünkre az egyik kútnál simán lehetett fizetni a mi bankkártyánkkal is. Ez azért volt meglepetés, mert eddig mindig be kellett menni a shopba, és ott kellett előre fizetni, vagy ott kellett hagyni a kártyát, és utólag vonták le az összeget. Vagy olyan is volt, hogy egy előre meghatározott összeget vontak le, és ha ennél kevesebbet tankoltunk, az visszautalódott a számlánkra. Most a boltban a benzinkutas felhívta a figyelmünket, hogy náluk (Mobil) nem kell irányítószámot megadni, ha közvetlen a kútnál akarja valaki használni a kártyát. Ez praktikus és gyors módja a tankolásnak.

Az 1-es út csodálatos, eszméletlenül hangulatos, az egyik oldalon hegyek, dombok, a másikon pedig az óceán.
Ami szembetűnő volt itt is, de általában az USA-ban, hogy nagyon nagy a tisztaság az utak mentén. Ebben nyilván annak is szerepe van, hogy fel vannak tüntetve a büntetési összegek, és láttunk olyan táblát is, hogy akár 1000 dolláros büntetést is kiszabhatnak szemetelésért. Meg hát örökbe is fogadnak utakat, akiknek az is a feladatuk, hogy tisztán tartsák. Lehetett látni, hogy néhány helyen iskolások szedték a szemetet az út mentén, máshol idős emberek is részt vettek a tisztántartásban.
Az 1-es úton San Simeon fölé mentünk, ahol több kilátóhelyet is kialakítottak. Az egyik út menti megállónál elefántfókákat lehetett megnézni, máshol pedig aranyos mókusok szaladgáltak.

Este még kimentünk a szállás közelében a partra megnézni a naplementét.
Holnap útnak indulunk Mercedbe, az lesz a főhadiszállásunk a Yosemite Nemzeti Parkhoz. Sajnos egyre rosszabb hírek jönnek onnan, ma is vihar volt ott és leesett 2 inch eső fél óra alatt. Reméljük, hogy a következő napokban javul majd az idő.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.